A kormány a nemzetközi biztonság, stabilitás és együttmûködés szempontjából megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai szavatolásának és hatékony védelmének. A kormány az alkotmányban rögzített politikai-erkölcsi kötelezettségének megfelelõen jelentõs figyelmet kíván fordítani a határon túli magyarság helyzetére. Jogaik biztosítását a magyar külpolitikai kapcsolatrendszer sajátos területének, fontos belpolitikai feladatnak, a nemzeti szolidaritás részének tekinti.

A kormány a határon túli magyarságot kulturális értelemben a magyar nemzet részének tekinti. A rendelkezésére álló eszközökkel - a nemzetközi normákkal összhangban - arra törekszik, hogy a határon túli magyarok számára olyan gazdasági, politikai, jogi feltételrendszer és társadalmi légkör alakuljon ki, amelyben országuk állampolgáraként szülõföldjükön boldogulhatnak. Síkraszáll azért, hogy a nemzeti önazonossághoz való jog mindenütt maradéktalanul érvényesüljön. Az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet dokumentumainak megfelelõen a magyar kormány a hatékony kisebbségvédelem alapvetõ feltételének tekinti a kedvezményes bánásmód és sajátos jogok biztosítását annak érdekében, hogy a kisebbségi létbõl fakadó hátrányokat ellensúlyozni lehessen. A kormány meggyõzõdése, hogy az államoknak a kisebbségek iránt tanúsított magatartása az emberi jogok érvényesítésének fontos összetevõje, és elválaszthatatlan része a nemzetközi kapcsolatoknak.

A kormány a határon túli magyarok helyzetének kérdését a szomszédos országokhoz fûzõdõ viszony egyik kiemelt összetevõjének tekinti. Abból indul ki, hogy a határon túli magyarok jogainak szavatolásához és gyakorlati érvényesüléséhez párbeszédre van szükség az érintett szomszédos államok politikai vezetésével, és kölcsönös elõnyökön alapuló, széles körû együttmûködés kialakítására kell törekednie. A kormány határozottan és következetesen síkraszáll azért, hogy a határon túli magyarok, illetve szervezeteik tényleges egyenlõséget élvezzenek jogaik gyakorlásában. A meglevõ, illetve felmerülõ problémákat alapvetõen a kétoldalú kapcsolatok keretében kívánja rendezni, de a megoldás érdekében a nemzetközi fórumokat és szervezeteket is igénybe veszi, továbbá széles körû nemzetközi támogatás biztosítását is szükségesnek tartja. A kormány aktív és kezdeményezõ szerepre törekszik a hatékony két- és sokoldalú nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer létrehozása érdekében. Bizonyságát adva annak, hogy egyaránt fontosnak tekinti a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek védelmének nemzetközi jogi összetevõit, mielõbb benyújtja ratifikálásra az Országgyûlésnek a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját és a Békéltetésrõl és a Választott Bíróságokról szóló Európai Egyezményt.

A szülõföldön való boldogulás érdekében a kormány meghatározónak tartja a határon túl élõ magyarok egzisztenciateremtését, gazdasági felemelkedését, polgárosodását, a helyi önkormányzatokban való részvételüket és civil társadalmi önszervezõdésüket. A kisebbségek fejlõdése szempontjából egyaránt fontos az alulról szervezõdõ helyi politizálás és az állami szintû, parlamenti érdekérvényesítés. A kormány lehetõségeivel arányosan - az európai integrációs intézmények gyakorlatának megfelelõ - szakmai együttmûködési formákkal, képzési programokkal, a határ menti területek kapcsolatainak erõsítésével kívánja elõsegíteni azt, hogy a határon túli magyarság élni tudjon az adott ország helyi közigazgatási és vállalkozási lehetõségeivel. A kormány a kölcsönös érdekek alapján nagyon fontosnak tekinti a határon túli magyarok gazdálkodói tevékenységének integrálását a szomszédos államokkal való gazdasági együttmûködésbe.

A kormány a kisebbségek autonómiáját az emberi, kisebbségi és gazdasági-szociális jogok érvényesítése alkalmas és kívánatos keretének tekinti az adott állam határain belül, a nemzetközi jogi elvekkel és gyakorlattal összhangban. Támogatja a határon túli magyarok jogai érvényesüléséhez szükséges feltételek megteremtését, az elõremutató európai gyakorlattal összhangban álló autonómiatörekvéseik megvalósítását.

A kormány segíti a határon túli magyarok kulturális-közmûvelõdési, anyanyelvi oktatási, tudományos, hitéleti és szakmai önszervezõdését és ezek szoros kapcsolódását a megfelelõ magyarországi és nemzetközi szervezetekhez, intézményekhez. Szorgalmazza az ösztöndíjrendszer olyan továbbfejlesztését, amely a határon túli magyar fiataloknak a szomszédos országok magyar oktatási intézményeiben való tanulmányait szolgálja, és elõsegíti a Magyarországon végzett fiatalok hazatérését.

A kormány minden megkülönböztetés nélküli kapcsolatot, partneri viszonyt kíván teremteni a határon túli magyarok valamennyi legitim és demokratikus szervezetével, pártjával és azok választott vezetõivel. Alapelvnek tekinti, hogy a kisebbségeket érintõ kérdésekrõl az õ szervezeteik, képviselõik véleményének figyelembevételével szülessen meg a hivatalos magyar álláspont.

A kormány támogatja a határon túli magyarokat és szervezeteiket abban, hogy szabadon tarthassanak kapcsolatot a Magyar Köztársasággal, valamint a más országokban mûködõ legitim szervezetekkel és intézményekkel.

A kormány a határon túli magyarokkal kapcsolatos hivatalos politikája kialakításában és képviseletében folyamatos párbeszédre és együttmûködésre törekszik az ellenzéki pártokkal, a civil társadalmi szervezetekkel. Olyan fórumot hoz létre, amely a parlamenti pártok és szakértõk szakmai és érdekegyeztetõ fórumaként a határon túli magyarsággal kapcsolatos politika megvitatása, a nemzet közmegegyezés megteremtése céljából mûködik.

A határon túli magyar közösségek anyagi támogatását a kormány, legalább a jelenlegi szintet megõrizve, a mindenkori éves költségvetés elõre meghatározott százalékába kívánja biztosítani. Az oktatási, kulturális, tájékoztatási és egyházi intézmények kiépítéséhez, a szervezetek mûködéséhez szükséges eszközökön túl anyagi támogatást tart indokoltnak a határon túli magyarok gazdasági érvényesüléséhez, vállalkozásfejlesztési programjaihoz. A kormány azon kezdeményezéseket kívánja elsõsorban támogatni, amelyek tettekkel és eredményekkel igazolták létjogosultságukat. 1994. év végéig kidolgozza a támogatási rendszer elveit, irányait és módszereit. A rendszernek biztosítania kell a támogatás jellegének nyilvánosságát a határon túli magyarok érdekeinek sérelme nélkül. A pártatlan, demokratikus, átlátható és ellenõrizhetõ támogatási-elosztási rendszer kialakítása céljából szükségesnek tartja az ilyen célú közalapítványok mûködésének felülvizsgálatát és módosítását, a köz- és magánalapítványok kölcsönös tájékoztatásának javítását. Kívánatosnak tartja, hogy egyre inkább a legitim határon túli magyar szervezetek e célból létrehozott demokratikus testületei ítéljék oda a támogatásokat.

A kormány számít a magyar alkotmány szellemével összhangban tevékenykedõ nyugati magyarok alkotó együttmûködésére a gazdasági-társadalmi modernizáció eredményes megvalósításában, a hiteles Magyarország-kép kialakításában és képviseletében, a nemzetközi kisebbségvédelem hatékonyabbá tételében.

A kormány a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati feladatok közigazgatáson belüli megfelelõ ellátása érdekében a szükséges hatáskörökkel felruházott önálló szerveztet, a Határon Túli Magyarok Hivatalát mûködteti. E hivatal összehangolja a határon túli magyarsággal kapcsolatos egész kormányzati tevékenységet, kisebbségpolitikai koncepciót dolgoz ki, kapcsolatot tart fenn a határon túli magyarság szervezeteivel, valamint más államok hasonló intézményeivel, a hazai és nemzetközi tudományos élettel, közremûködik a kisebbségi ügyek képviseletében a nemzetközi szervezetekben, és figyelemmel kíséri a nem kormányzati szervezetek tevékenységét.

A kormány sürgõs tennivalónak tartja a kisebbségpolitikai koncepció kidolgozása és hatékony napi gyakorlati politika érdekében a megfelelõ tudományos háttér, komplex adatbázis biztosítását.